A kiállításmegnyitón Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter elmondta köszöntőjében, hogy a porcelán kontinensszerte, sőt világviszonylatban ismertté és híressé tette Herendet, a manufaktúra két évszázadra visszatekintő munkássága pedig méltán gyarapítja kulturális értékeinket. Kiemelte, hogy a herendi porcelán egyszerre képvisel európaiságot Magyarországon és magyarságot Európában.
Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója felidézte az 1826-os alapítás utáni sikeres korszakokat és meghatározó vezetőket, amelyek és akik, mind-mind hozzájárultak ahhoz az önálló arculathoz, amellyel a herendi porcelán világszerte ismertté vált. A Manufaktúra mára versenytárs nélkülivé vált a kézzel készült porcelánok piacán, 2013 óta pedig hungaricum.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója úgy fogalmazott: a herendi márka mindenkit felemel, ünnepet teremt, lelkiséget sugároz, és méltán Magyarország nemzeti büszkesége. Mint mondta, a kiállítás címe nem csupán a porcelán törékenységére, de egyszersmind a közép-európai népek történelmére és helyzetére is utal, amely megköveteli a régió lakóitól és döntéshozóitól, hogy kellő körültekintéssel járjanak el – ezt példázza Habsburg Ottó életútja, gondolatai.
A kiállítást bemutatva Szűts István Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány főlevéltárosa elmondta, hogy a tárlat elsősorban a IV. Károly 1916-os koronázása és Habsburg Ottó 2007-es magyarországi látogatása közti időszakot öleli fel. Egyebek mellett látható egy korabeli fénykép a koronázási díszebédről, ahol vélhetően herendi porcelánnal terítettek. A főlevéltáros emlékeztetett arra, hogy Habsburg Ottó 70 éven át emigrációban élt, nem látogathatott Magyarországra. Születésnapja alkalmából azonban 1923 és 1945 között legitimista politikusok részvételével vacsorákat rendeztek, amelyeken szintén herendivel tálaltak.
Habsburg Ottó 1987-ben magánemberként tért haza Magyarországra, 1989-ben európai parlamenti képviselőként járt itt, 2007-ben pedig Herenden ünnepelték 95. születésnapját. Ezekről az alkalmakról is megemlékezik a kiállítás – mutatott rá Szűts István Gergely. Hozzátette, hogy a kiállításon a Habsburg Ottó Alapítvány tárgyi gyűjteményének néhány darabja is megtekinthető, mint például Habsburg Ottó imakönyve, rózsafüzére, írógépe, keménykalapja, valamint a Károly és Zita koronázásakor használt térdeplőpárna is.
A Herendi Porcelánmanufaktúra közel 200 éves történetében meghatározó szerepet játszott a Habsburg-dinasztia, kiállításunk éppen ezért a IV. Károly uralkodása előtti időszakból is felvillant néhány fontos kapcsolódási pontot. I. Ferenc József császár és király több alkalommal rendelt készleteket a gyártól. Egyet felesége, Erzsébet királyné számára a Gödöllői Királyi Kastélyba kínai stílusú mintával, amely azóta Gödöllő-minta néven ismert. A császár emellett az 1870-es évek első harmadában a budai királyi palota számára mintegy 4000 darabos monogramos porcelánkészletet készíttetett, amelyet később az akkor még gyermek trónörökös, Habsburg Ottó is láthatott édesapja koronázása alkalmával.
A tematikus kiállítás, amelyet az említett neves herendi porcelánok illusztrálnak, emléket állít annak, hogy a Habsburg-család hosszú időn át meghatározó tényezője volt a térség történelmének, valamint feleleveníti az utolsó trónörökös, Habsburg Ottó életének főbb mozzanatait, akinek európaisága mellett különösen fontos volt magyar identitása is.
A kiállítás megtekinthető 2023. augusztus 26-ig a Herendi Porcelánmúzeumban.
Fotók: Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.
