Habsburg Ottó élete és pályafutása egyaránt szorosan kapcsolódott Bajorországhoz, hiszen nem csupán választott lakóhelyét, de politikai otthonát is a tartományban találta meg. A második világháború végétől kezdve intenzív kapcsolatot ápolt a Bajor Keresztényszociális Unió (Christlich-Soziale Union in Bayern, CSU) korifeusaival, majd az 1970-es évek közepétől a párthoz kötődő Hanns Seidel Alapítvány (Hanns-Seidel-Stiftung, HSS) munkatársa lett. Utóbbi megbízatása során a párt európai és globális kapcsolatrendszerének megerősítésén dolgozott, valamint külpolitikai elemzésekkel támogatta a keresztényszociális vezetők munkáját. Demokratikus politikai karrierje is a CSU berkein belül bontakozott ki: az 1979-es európai parlamenti választásokon a párt jelöltjeként indult, és a lista harmadik helyéről jutott be az első közvetlenül választott EP-be, majd négy cikluson keresztül jelentős szerepet játszott a kontinens politikai jövőjének alakításában.
Jóllehet Habsburg Ottó Bajorországhoz köthető közéleti pályafutása, valamint szakértői tevékenysége az Alapítványunk gondozásában található anyagokból is jól nyomon követhető, ezek – mind a dokumentumok, mind pedig a képanyagok tekintetében – sok esetben hiányosak. Munkatársaink, Dékány Szilveszter és Kocsev Bence szeptember közepén Münchenben tett öt napos kutatóútjának elsődleges célja tehát az volt, hogy a Hanns Seidel Alapítvány levéltárában (Archiv für Christlich-Soziale Politik) található források feltérképezésével igyekezzen kipótolni ezeket a hiátusokat.
Az iratanyaggal kapcsolatos kutatás elsősorban Habsburg Ottónak a Hanns Seidel Alapítvány számára végzett külpolitikai tanácsadói tevékenységére, valamint vezető CSU-s politikusokkal – Franz Josef Strauß, Alfons Goppel, Josef Müller, Hans Klein, Theodor Waigel, Fritz Pirkl – folytatott levelezésére összpontosított. Ezek nem csupán Habsburg Ottó 1979 utáni politikai pályafutásának részleteibe engednek betekintést, hanem érdekes információkkal szolgálnak az európai parlamenti mandátumának megszerzése előtti hálózatépítő és politikaformáló tevékenységéről is. Különösen tanulságos a névadónk és a későbbi bajor miniszterelnök, Franz Josef Strauß közötti korrespondencia: egyrészt hasznos és érdekes információkkal szolgál a német és nemzetközi politikatörténet főbb eseményeivel kapcsolatban, másrészt a két politikus egységes és szabad Európa iránti elkötelezettségének is fontos bizonyítéka.
A Habsburg Ottó által készített naprakész külpolitikai jelentések izgalmas betekintést nyújtanak a hetvenes évek eseményeibe; egyúttal azt láttatják, hogy a főherceg politikai jártasságára – és az addigra komoly munkával felépített globális kapcsolati tőkéjére – a párton és az alapítványon belül is bátran támaszkodhattak.
A levéltári fényképgyűjteményben – ahogyan az anyag áttekintése során kiderült – nagyjából 2300-2500 darab Habsburg Ottóhoz köthető fotó található, és az iratgyűjteményben is fellelhető 350-400 kapcsolódó kép. Jelentős részben síkfilmről, 35 mm-es negatívról, diáról digitalizált anyag, de papíralapon is szép számmal őriznek dokumentumokat a gyűjtemény különböző egységeiben. A képek jelentős részben különböző kongresszusokon, pártgyűléseken, kisebb politikai összejöveteleken készültek. Ottó ezeken többnyire a közönség soraiból követte az eseményeket, szőtte tovább azt a kapcsolati hálót, amit az évtizedek során felépített. Közös fotókon örökítették meg őt politikai aktorokkal, a bajor kormányzat képviselőivel, közéleti emberekkel, a rendezvények résztvevőivel. Érdekes egysége a gyűjteménynek a több évtizeden átívelő Ottó portréfotó-gyűjtemény, a sorozatosan megtartott „Szudétanémet nap” rendezvények anyaga, az 1990-es évek elején Magyarországon tett látogatások dokumentációja, vagy éppen a Franz Josef Strauss személyéhez köthető – közös útjaikon, eseményeken, beszélgetések során készült – felvételek, amelyek szoros munkakapcsolatról tanúskodnak. A megtekintett anyagok és azok másolatai további kutatásokhoz és tudományos munkákhoz is hasznos forrásként szolgálhatnak.
Összességében elmondható, hogy a megtekintett dokumentumok fontos adalékokkal szolgálnak Habsburg Ottó kiterjedt kapcsolati hálójának, politikai profiljának és a közéletre gyakorolt hatásának differenciáltabb megismeréséhez, valamint a háború utáni konzervativizmus és kereszténydemokrácia, továbbá a német, az európai és a globális politika alakításában betöltött szerepének definiálásához.
A kutatóút ötletét a Hanns Seidel Alapítvány budapesti irodája karolta fel, nagylelkűen biztosítva az ennek megvalósulásához szükséges anyagi feltételeket is. A kutatás sikeréhez szintén elengedhetetlen volt a müncheni székhelyű alapítvány levéltárában dolgozó szakemberek segítsége és támogatása.
Dékány Szilveszter
Kocsev Bence
