A német városmarketing-szakemberek előszeretettel adnak a településeknek olyan állandó jelzőt, amely egyértelművé teszi a látogatók számára, hogy kire is büszke igazán az adott helység, ki töltötte ott életének rövidebb-hosszabb időszakát. Bachstadt, Schillerstadt, Goethestadt több is van, ám Ottostadt csak egy: Szász-Anhalt tartomány fővárosa, Magdeburg. Ezúttal nem névadónkról, Habsburg Ottóról van szó, hanem I. Ottó német-római császárról (912–973). Ugyanakkor a magyar történeti összefüggések és bizonyos életrajzi adatok már-már valamiféle misztikus viszonyt is kirajzolhatnának, hiszen a két Ottó szinte napra pontosan ezer év különbséggel jött világra; a magdeburgi püspökség megalapítását I. Ottó a kalandozó magyarok feletti 955-ös Lech mezei győzelme nyomán ajánlotta fel Istennek; s az 1240 körül készült magdeburgi lovasszobor, amely a feltételezések szerint őt ábrázolja, feltűnően hasonlít a néhány évtizeddel korábbra datált, I. Szent István király autentikus képmásának tartott bambergi lovasra.
A magdeburgi lovas a Magdeburgi Kultúrtörténeti Múzeumban (balra). A bambergi lovas a Bambergi dóm keleti karzatán (jobbra).
Mindez önmagában elegendő ok lett volna, hogy „Életút és örökség” kiállításunkkal a Berlintől dél-nyugatra fekvő tartományi fővárosba látogassunk, a meghívás azonban sokkal prózaibb, ám annál aktuálisabb okból történt. A wittenbergi születésű Reiner Haseloff, a tartomány 2011 óta hivatalban lévő kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke régóta szoros kapcsolatot ápol Magyarországgal, felesége egyetemi évei alatt járt nálunk. A reformáció kezdetének 500. évfordulóján több ízben találkoztunk vele Wittenbergben, de magánemberként is gyakorta látogat hozzánk. Egy ilyen alkalommal ajándékoztuk neki 99 év – 99 kép. Fényképek Habsburg Ottó életéből című kötetünket, beszélgettünk névadónk történelemszemléletéről, és a keleti német régiókban mindmáig gyakran emlegetett 1989-es határnyitásban játszott szerepéről. Akkor született az ötlet, hogy érdemes lenne erről Magdeburgban is megemlékezni. A megvalósítást megkönnyítette, hogy a miniszterelnök kabinetjében dolgozó, az Andrássy Egyetemen végzett Stefan Gäbler – Gulya János, néhai göttingeni hungarológus professzor unokájaként – szintén elkötelezte magát az ügy mellett. A rendezvény megszervezését a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) szász-anhalti képviselete vállalta.
Napjaink magyar–német kapcsolataiban nem gyakoriak a pozitív üzenettel bíró események, ezért is volt szerencsés, hogy a kiállításmegnyitó egyszerre vonta be a diskurzusba a történelmi megemlékezést az aktuális politikai és gazdasági relációkkal. Rabea Brauer, a KAS képviselője és Vad Zoltán, a berlini magyar nagykövetség első beosztottja köszöntője után Alapítványunk régi barátja, a soproni kötődésű Fiziker Róbert tartott színes előadást Magyarország szerepéről a német újraegyesítésben, kiemelve Habsburg Ottó jelentőségét a Páneurópai Piknik létrejöttében és a szélesebb történelmi összefüggésekben. Az ezt követő pódiumbeszélgetésen Andreas Müller, a helyi Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője, az 1972 óta Magdeburgban élő Ráduly János, valamint a közeli Ballenstedt polgármestere, Michael Knoppik cseréltek eszmét a tartomány és Magyarország közötti gazdasági együttműködés aktuális állásáról.
A programot megszakítva, a tartományi parlamentben lezajlott szavazás és egy esti berlini élő televízióműsor között tisztelte meg az összejövetelt Reiner Haseloff, aki sűrű programja ellenére szívügyének tekintette, hogy felszólaljon. Mint elmondta, különösen lényegesnek tartja a megemlékezést az 1989-es eseményekről. Hangsúlyozta, hogy nem szabad feledésbe merülnie mindannak, ami akkor történt, és a kelet-német polgárok szabadságküzdelméről ugyanúgy meg kell emlékezni, mint Szent II. János Pál pápáról, aki nem engedte, hogy a történelmi egyházkerületi határokat megváltoztatva egy tisztán kelet-német püspökség jöjjön létre; vagy Habsburg Ottóról, akinek a fővédnöksége alatt a vasfüggöny mentén megvalósult 1989 augusztusi történések jelentősen hozzájárultak a német újraegyesítés felgyorsulásához – vélekedett Szász-Anhalt miniszterelnöke.
A kiállítást megnyitva Prőhle Gergely rámutatott, hogy névadónknak az NDK-ban fekvő Meiningenben született felesége révén pontos képe volt a kommunista diktatúra utolsó pillanatig érezhető nyomásáról, így ez is motiválta őt a soproni esemény kezdeményezésekor. Végezetül felhívta a figyelmet Habsburg Ottó töretlen optimizmusára, amely még a mai helyzetben is erőt adhat a közéleti küzdelmekhez.
