Habsburg Ottó köztudottan nagy érdeklődéssel tanulmányozta a magyarországi települések történetét, sorsának alakulását. Nem csoda hát, hogy több mint 60 település választotta díszpolgárának. A különböző alkalmakra szóló meghívások révén azonban ennél is több helyen fordult meg hazánkban. A történelmi összefüggések okán szívesen ellátogatott volna Fejér megye legészakibb csücskének kis településére, Mányra is, a meghívás azonban késve jutott el hozzá.[1]
Mányt hivatalos oklevélben először 1321-ben említik, a török kor után elnéptelenedik, és csak az 1560-as években települ újra.[2] A XVIII. század közepén Mária Terézia rendelkezéseinek hatására a faluban német lakosság telepedik le, így a község többnemzetiségűvé vált. Bár 1946. április 13-án 241 német nemzetiségi lakost telepítettek ki Mányról, a megmaradt sváb gyökerekkel rendelkező lakosok a mai napig őrzik hagyományaikat.[3]
A Volkstrauertag Németországban 1919-től a Nagy Háború hősi halottainak és áldozatainak emléknapja, amelyet 1952 óta mindig két héttel advent első vasárnapja előtt tartanak. Ebben az évben terjesztették ki a II. világháború áldozataira is. A falu etnikai összetételéből következően természetesen mind az első, mind a második világégés során voltak nem csak magyar, hanem német nemzetiségű halottai.
Mányon 1990. november 18-án ebből az alkalomból a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazdapárt helyi szervezetei rendeztek megemlékezést. Az eseményre a község központjában álló Hősi Emlékműnél[4] közel 500 érdeklődő részvételével került sor. A magyar és a német himnusz elhangzása után az MDF mányi elnöke, Szabó Zoltán (1920–2002) köszöntötte az egybegyűlteket, majd felolvasta azoknak a meghívottaknak az üzeneteit – köztük Antall József miniszterelnökét –, akik nem tudtak személyesen jelen lenni az alkalmon. Kéri Kálmán tábornok ünnepi beszédében „nemes gesztusnak nyilvánította a közös harcban hősi halált halt magyar és német katonák iránti ünnepélyes megemlékezést”,[5] illetve kiemelte, „hogy valamennyi Magyarországon elesett, bármely oldalon álló katona élete és halála a záloga annak, hogy Európában azóta sem volt, s remélhetően nem is lesz pusztító háború.”[6] A beszédek elhangzása után a Honvédelmi Minisztérium, Németország magyarországi nagykövetsége,[7] a község körüli harcokban részt vett egykori katonák salzburgi szervezetének tagjai, valamint helyi egyházi és civil szervezetek helyezték el koszorúikat az emlékműnél.
Habsburg Ottó a későn kézhez kapott megkeresés okán nem tudott részt venni a megemlékezésen, de válaszlevelében arra kérte a szervezőt: „üdvözölje honfitársainkat, és mondja meg nekik, mennyire örülök annak, hogy hagyományaink szellemében a hösi (sic!) halottakra gondolnak”.[8] Habsburg Ottó számára, aki a németországi Pöckingben élve tisztában volt a Volkstrauertag jelentőségével, természetesnek tűnhetett, hogy „hagyományaink” párhuzamosan élnek a többnemzetiségű községben. Szabó Zoltán 1990. december 29-ei levelében említi, hogy maga is meglepődött „milyen sokan sajnálkoztak, hogy Ön nem tudott eljönni, milyen sokan szerették volna önt látni, hallani, netán megérinteni és hogy milyen sok ember szereti Önt ebben az országban”.[9] A volt trónörökös köszönettel vette a szervező beszámolóját, valamint az alkalmon készült, részére továbbított fényképeket,[10] amelyeket jelen cikk is közöl.
Megemlékezés Mányban, a Hősi emlékműnél (1990. november 18.)
Akkor még úgy tűnt, hogy a falu hagyományt teremt az ünnepséggel, amit Für Lajos honvédelmi miniszter[11] és Josef Aufricht német követségi tanácsos is támogatásáról biztosított. A kezdeményezésnek azonban nem lett folytatása. A községben ma már csak az először 1917-ben törvénybe iktatott Magyar Hősök Emlékünnepét tartják meg – május utolsó vasárnapján –, emlékezve mindazokra, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért”.[12]
A Volkstrauertag mányi bevezetése nem valósult meg, Habsburg Ottó sohasem járt a településen; a 2011-es népszámlálás pedig már csak 321 magát német nemzetiségűnek valló lakost regisztrált.[13] A májusi emlékünnep viszont 2001 óta kifejezi a sorsközösséget a hazáért hozott áldozatban – nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül.
Nacsa Anett
[1] Habsburg Ottó Alapítvány, Habsburg Ottó Gyűjtemény, Levelezés, Magyar titkársági levelezés HOAL I–1–c–1990–Szabó Zoltán (1990. október 22.)
[2] Farkas Gábor: Mány. Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 21., szerk.: Farkas Gábor, Székesfehérvár, 1990 127.
[3] Nacsa Anett: Mány, Etyek, Gánt, Szár, Újbarok, Vértesacsa, Vértesboglár, Zsámbék községek az 1946-os német nemzetiségi lakosság kitelepítése idején. Szakdolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2016, 36.
[4] Magyarországon először Mány község helyezte fel az első világháborúban elhunyt hősi halottak neve mellé a második világháborúban elhunytak névsorát, 1989 júliusában. Az emlékműre magyar, német és orosz nyelvű felirat került.
[5] Szabó Zoltán: Német hősi halottak napja Mányon. Neue Zeitung, 1990. december 15., 8.
[6] Ünnepség a mányi kegyeleti emlékkertben. Magyar, német és szovjet katonákat gyászolnak. Fejér Megyei Hírlap, 1990. november 19., 1.
[7] Nyugat-Németország, majd Németország nagykövetsége minden évben megkoszorúzta azt a helyet, amely Európa keleti felén egyedülálló módon állított emléket az elesett német katonáknak. http://www.many.hu/index.php?oldal=586&menu=168 (A letöltés időpontja: 2020. 11. 12.)
[8] HOAL I–1–c–1990–Szabó Zoltán (1990. november 14.)
[9] HOAL I–1–c–1991–Szabó Zoltán (1990. december 29.)
[10] HOAL I–1–c–1991–Szabó Zoltán (1991. január 12.) és fotók: HOAL I-5-a 9-81
[11] Für Lajos számára ez volt az első emlékmű, amelyet restaurálása után (1988), még ellenzéki politikusként avatott fel. Ünnepség a mányi kegyeleti emlékkertben. Magyar, német és szovjet katonákat gyászolnak. Fejér Megyei Hírlap, 1990. november 19., 1.
[12] 2001. évi LXIII. törvény a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57078.245117 (A letöltés időpontja: 2020. 11. 12.)
[13] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_07_2011.pdf
(A letöltés időpontja: 2020. 11. 13.)
