Habsburg Ottó politikai örökségének fontos részét képezik azon erőfeszítései, amelyekkel új impulzust és lendületet adott a második világháború utáni konzervatív gondolkodás és politika számára. Felismerve a transznacionális kapcsolatok és hálózatok fontosságát, az utolsó magyar trónörökös és későbbi európai parlamenti képviselő döntő szerepet játszott számos, egymással gyakran összekapcsolódó politikai szerveződés létrehozásában, tagjainak mozgósításában, a döntéshozatali folyamatokra gyakorolt befolyásuk növelésében, valamint az őket támogató koherens konzervatív politikai ideológia kialakításában.
Előadásai során Prőhle Gergely Habsburg Ottó életútját és hálózatépítési gyakorlatát elemezte, és olyan tanulságokat fogalmazott meg, amelyek a mai politikai környezetben is relevánsak és hasznosak lehetnek. Az Alapítványnál gondozott hagyaték alapján rekonstruálta, hogy az egykori trónörökös a Monarchia szétesése ellenére miként tudta jól hasznosítani dinasztikus örökségét, s hogyan alakította azt át példátlan diligenciával olyan politikai és társadalmi tőkévé, amely a 20. század egyik meghatározó európai államférfijává tette. Az előadásokban részletesen bemutatta, hogy a hidegháború idején Habsburg Ottó miként formálta azokat a politikai hálózatokat, amelyek következetesen szembehelyezkedtek a baloldali ideológiákkal, kiálltak a keresztény európai értékek megőrzése mellett, illetve igyekezetek előkészíteni az utat a kontinens egyesülése felé.
Ott tartózkodása alatt Prőhle Gergely megbeszélést folytatott a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) törvényhozási képviselőjével, Knut Abrahammal, aki politikai pályafutása kezdetén Habsburg Ottó európai parlamenti asszisztenseként, valamint bonni és berlini irodavezetőjeként tevékenykedett. Alapítványunk igazgatója ellátogatott a Frankfurter Allgemeine Zeitung fővárosi irodájába is, a Habsburg Ottó életéről szóló Életút és Örökség kiállításunk lehetséges további helyszíneiről egyeztetett Gerhard Papkéval, a Deutsch-Ungarische Gesellschaft elnökével, valamint Joachim Kloséval és Melanie Piepenschneiderrel, a Konrad Adenauer Alapítvány vezető munkatársaival.
Fotók: Bibliothek des Konservatismus