Kiadványaink

A rendszerváltozás idején Granasztói György az euroatlanti integrációt látta egyetlen lehetséges útnak Magyarország számára. Különlegesen szoros kapcsolata Antall József miniszterelnökkel lehetővé tette, hogy komoly hatást gyakoroljon a magyar külpolitikai orientációra. Magyarország érdekeinek okos, fáradtságot nem ismerő képviselete mindvégig meghatározó volt diplomáciai munkájában. A rábízott relációkban módszeresen törekedett Magyarország pozitív imázsának megerősítésére. Mind az euroatlanti kapcsolatok, mind pedig a belga–magyar és a luxemburgi–magyar viszonyrendszerben olyan alapokat tett le, amelyek máig elősegítik a diplomáciai építkezést. Granasztói György naplója, az általa készített elemzések, feljegyzések nem csupán egy elmúlt korszak dokumentumai, hanem napjaink őszinte...

Mi a titka a Habsburgoknak? Hogyan kormányozták az aktuális családfők – grófok, tartományfejedelmek, királyok, császárok – a dinasztia hajóját nyolc évszázadon át? Van-e receptje a birodalomépítésnek? És ami talán még ennél is nehezebb: egy birodalom megtartásának? Mi fogja össze a Habsburg nevet viselők közösségét ma, a tömegdemokráciák és a mesterséges intelligencia (poszt)posztmodern világában? Létezik-e Habsburg brand? Habsburg Eduárd, a család magyar ágának leszármazottja – a közelmúltig hazánk máltai és vatikáni nagykövete – biztos kézzel vezeti végig olvasóját famíliája arcképcsarnokán. Miközben hét téma ürügyén felidézi Európa elmúlt évszázadainak történelmét, a család...

Polarizálódó társadalmak, a nyugati világ kríziséből és az autokratikus rendszerek felől érkező fenyegetésből táplálkozó válsághangulat, bürokratizálódás, az identitáspolitika abszurd túlzásai, a szuverenitásukat őrizni igyekvő nemzetek és a szupranacionális szerveződések közti konfliktusok, tolerancia és cancel culture, populizmus és elitizmus - mindezek a fogalmak, folyamatok 21. századi mindennapjaink megkerülhetetlen részévé váltak. Hogyan lehetséges megőrizni tisztánlátásunkat ebben a végletesen átideologizált hatalmi-szemantikai-mediális térben, ahol a ránk zúduló hírek, képek és jelenségek éppen az emberi együttélés legnemesebb eszméjének, a demokráciának a lényegét fedik el előlünk? Janne Haaland Matlary korunk legkritikusabb kérdéseire fókuszál, és válaszaival értelmező...

Ötödik alkalommal jelentetjük meg múlt évi tevékenységünk éves összefoglalóját, ami ezúttal is jóval több egyfajta eseménynaptárnál. 2024, aktív működésünk hatodik esztendeje, ismét bővelkedett történelmi évfordulókban, amelyek jó alkalmat teremtettek a napjainkban zajló politikai, gazdasági folyamatokra, közéleti eseményekre való reflexióra. Magyarország második félévi uniós elnöksége pedig segített aktuális keretbe helyezni névadónk egész életét meghatározó témáját, az európai integráció kérdéskörét. Kötetünket igyekeztünk ezúttal is úgy összeállítani, hogy – rövid tanulmányok formájában – olvasóink olyan történeti, politikai, kulturális érdekességeket is megismerhessenek, amelyek Habsburg Ottó hagyatékának feldolgozása során kerültek napvilágra, és munkatársainkat további kutatásra...

Amikor Szász-Meiningeni Regina hercegnő 1925. január 6-án Würzburgban megszületett, az európai arisztokrata családok tagjai közötti, politikailag elrendezett házasságok kora már régen elmúlt. A Szász-Meiningeni Hercegség 1680-as megalapítása óta tudta azt is, hogyan lehetett kezdetben kis területét többszörösen, stratégiailag motivált, elrendezett házasságok révén bővíteni. Ezzel szemben léteztek valódi szerelmi házasságok is, gyakran polgári partnerekkel. Ezek közé a „morganatikus” házasságok közé tartozik Anton Ulrich herceg házassága Philippine Caesar szobalánnyal, vagy II. György „színházherceg” házassága Ellen Franz színésznővel, a későbbi Helene, Heldburg bárónőjével. Habsburg Ottó osztrák-magyar trónörökös és Szász-Meiningeni Regina 1951-ben kötött házassága...

A korábban magyarul kiadott kötetünk angol nyelven is megjelent!   Vesztes világháború, széthullott birodalom, társadalmi kataklizma, polgárháborús állapotok. Egy fél évezreden át tartományokat, kontinenseket, népek tucatjait kormányzó dinasztia vagyonának elkobzása, kiszolgáltatva a családot a győztes hatalmak önkényének. Az utolsó osztrák császár és magyar király két év uralkodás után ezzel nézett szembe 1918–1919-ben. A kötet csak érintőlegesen foglalkozik nagypolitikai kérdésekkel, sokkal inkább egy száműzött uralkodói család mindennapjaiba enged bepillantást. Ahol a költözéssel járó apróságok felülírják az elveszett hatalom és befolyás fölött érzett keserűséget, és ahol a jövőt jelentő hét – és...

Habsburg Ottó élete során tudatosan alakította és ápolta lenyűgözően szerteágazó kapcsolatrendszerét, amely az Alapítványnál elvégzett munka közben folyamatosan elénk tárul. A feldolgozott dokumentumok, fényképek által újabb és újabb történelmi, személyes, akár magánéleti összefüggések bontakoznak ki, amelyeket 2023-ban is igyekeztünk egy-egy évfordulóhoz, eseményhez kapcsolódva bemutatni. Névadónk előszeretettel emlegette családjának több évszázados befolyását Európa történelmére, mindig világossá téve, hogy ez a dinasztikus tapasztalat miképp alakította az ő gondolkodását. A történelemnek e folytonossága vált tetten érhetővé számos alkalommal rendezvényeink során: lett légyen szó az Élysée-szerződés aláírásának, vagy a maastrichti megállapodás ratifikációjának évfordulójáról, a...

A magyar külügyminiszterek sorában kevesen voltak, akik számára a francia nyelv és kultúra olyan kiemelkedő helyet foglalt el, mint Martonyi Jánosnál. Már fiatalon, egyetemi hallgatóként, részben édesapjának is köszönhetően elsajátította Victor Hugo nyelvét, megismerhette a gazdag kulturális hagyományt. Jogászként, egyetemi oktatóként, diplomataként is előszeretettel használta és népszerűsítette a francia nyelvet. Nem véletlen, hogy Martonyi János széleskörű ismeretséggel rendelkezik a frankofón világban és fontos közvetítő szerepet tölt be a magyar és francia kultúrkör között. Ezt a frankophiliát, 2001-ben Franciaország a legrangosabb kitüntetésével, a Légion d’honneur főtiszti fokozatával honorálta. Martonyi János aktív...

Fotókönyvünk a képek segítségével – magyar, angol, német, francia és spanyol nyelven olvasható bőséges magyarázatokkal együtt – vezet végig Habsburg Ottó különleges életútján, korábban nem ismert helyszínekre és helyzetekbe is elkalauzolva az olvasót. A válogatás 99 eseménydús év lenyomataként 99 képben, kora gyermekkorától élete végéig, mozgalmas mindennapjainak dokumentálásával igyekszik bemutatni Habsburg Ottót: az osztrák–magyar trónörökösből lett elkötelezett európai polgárt, a páneurópai gondolat zászlóvivőjét, az elhivatott parlamenti képviselőt, a nemzeti kisebbségek sorsa iránt érzékeny politikust, a mindig felkészült vitapartnert, a világjáró előadót, a hívő embert, a dinasztia fejét és családapát. Életútja...

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között....

A Habsburg Ottó Alapítvány létrejötte óta kettős célt követ: alapvető feladata – a tárgyi és írásos hagyaték feldolgozása – mellett igyekszik úgy ápolni névadójának szellemi örökségét, hogy egyúttal a nemzetközi politika, az európai integráció aktuális fejleményeire is reflektáljon. A 2022-es év döbbenetes módon szembesített mindnyájunkat azzal, hogy a történelem, minden rendszerváltáskori illúzióval szemben, nemhogy nem ért véget, hanem az elmúlt évezredekben megtapasztalt mechanizmusok, szándékok alapján zajlik napjainkban is. A februárban kitört orosz-ukrán háború – a Covid-19 járvány időszakát követően, amit csak tetézett a nyári aszály – vészjósló módon idézte fel...

Vesztes világháború, széthullott birodalom, társadalmi kataklizma, polgárháborús állapotok. Egy fél évezreden át tartományokat, kontinenseket, népek tucatjait kormányzó dinasztia vagyonának elkobzása, kiszolgáltatva a családot a győztes hatalmak önkényének. Az utolsó osztrák császár és magyar király két év uralkodás után ezzel nézett szembe 1918–1919-ben. A kötet csak érintőlegesen foglalkozik nagypolitikai kérdésekkel, sokkal inkább egy száműzött uralkodói család mindennapjaiba enged bepillantást. Ahol a költözéssel járó apróságok felülírják az elveszett hatalom és befolyás fölött érzett keserűséget, és ahol a jövőt jelentő hét – és a még meg sem született nyolcadik – gyermek egészsége a...

Meg lehetett-e volna menteni az Osztrák-Magyar Monarchiát, ha a néhány hónappal korábban trónra lépett fiatal uralkodó 1917-ben - cserbenhagyva szövetségeseit - kilép a háborúból? Vagy Kákánia politikai rendszere amúgy is életképtelen volt, és a társadalmi és nemzetiségi problémák gyúanyaga előbb-utóbb háború nélkül is szétrobbantotta volna az adott kereteket? Tisztánlátó, ám elkésett reformer, vagy az eseményekkel tehetetlenül sodródó dilettáns volt-e Károly? Volt-e realitása annak, hogy 1921-ben visszatérjen a magyar trónra? Hogyan vetett számot madeirai végnapjaiban Európa legnagyobb múltú dinasztiájának trónjától megfosztott monarchiája rövidre szabott életútjával? Mit hagyott örökül gyermekeinek és fiatal...

A gyors hatalompolitikai és technológiai átalakulások korában elengedhetetlen, hogy Németország és Európa új stratégiát alakítson ki. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína versengésében kontinensünk a frontok közé került, emiatt Oroszországhoz való viszonyunkat is felül kell vizsgálnunk. Józanul és minden illúziótól mentsen kell szemügyre venni az új realitásokat, ahogyan azt Klaus von Dohnanyi teszi: nem lehet már az "értékközösségekre" vagy "barátságokra" hagyatkozni, itt az ideje, hogy Németország és Európa megfogalmazza a saját, jól felfogott érdekeit, és realista módon kövesse őket. A szerző alapvető iránykorrekciókat sürget a külbiztonság terén éppúgy, mint a...

A 2021-es év bővelkedett olyan eseményekben, amelyek kapcsán a gyűjteményünkben őrzött iratok, könyvek érdemi adalékkal szolgáltak a távlatosabb összefüggések megértéséhez. Akár Európa szellemi, vallási gyökereinek elemzése, akár a közép-európai együttműködés nyugat-európai reflexióinak vizsgálata, vagy a transzatlanti viszony volt napirenden, nyilvánvalóvá vált, hogy Habsburg Ottó személye nem pusztán egyfajta apropó a tanácskozások megrendezéséhez, de gondolatai valóban korszerűek és hasznosak lehetnek napjainkban is. A fokozódó kelet-nyugati feszültség kapcsán azt láthattuk, hogy névadónknak a hidegháború idején papírra vetett gondolatai sajnálatos módon újra aktuálissá válnak. E kiadványban igyekszünk érdemben összefoglalni mindazt, ami az általunk...

A Habsburg Ottó Alapítvány 2019. október 10–11-én kétnapos konferenciát rendezett névadója és a közép-európai rendszerváltások kapcsolatáról a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen elhangzott előadások nemcsak az annus mirabilist, 1989-et helyezték történelmi-politikai kontextusba, hanem annak apropóján sokkal tágabb horizontot nyitottak. Visszatekintettek a 20. század szinte egészére: nyomon követték az utolsó magyar trónörökös életútját az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától, bemutatták kötődéseit a két világháború közötti legitimista mozgalmakhoz és az 1944 utáni magyar emigráns csoportokhoz. Kötetünk második részében Alapítványunk munkatársainak írásai olvashatók a politikus 1989–90-es magyarországi közéleti-kulturális szerepléséről. 1989 tavaszán, európai parlamenti delegációvezetőként tett...

Minél alaposabban ismerjük meg Habsburg Ottó írásait, annál világosabban rajzolódik ki a felelősség, amit az életmű, az egykori trónörökös hagyatékának megismertetéséért Alapítványunk visel. Programjaink egy része 2020-ban a történeti visszatekintésről szólt, ami a valóságos politikai hatalmat elvesztő Ottó szellemi autonómiájának kibontakozását, és ezáltal befolyásának növekedését is nyomon követte a fordulatos XX. században. A nemzetre, régióra, Európára, vagy akár a  világpolitikára vonatkozó meglátásai ugyanakkor aktuális helyzetünk elemzésében is segítenek – ezt célozták azok a rendezvényeink, amelyeken napjaink Európájáról esett szó. Mindezek mögött persze ott van az az óriási dokumentumgyűjtemény, amit szakavatott...

Milyen körülmények között találkozott az utolsó magyar trónörökös Ady Endre testvérével Spanyolországban? Miért tért ki Habsburg Ottó több ízben is Hitler meghívása elől 1933-ban? Miért látogatta meg az apjára lövető Horthy Miklóst az emigrációban? Milyen érdekek mozgatták az osztrák és magyar politika formálóit Ottó állampolgárságának kérdésében az 1950-es évektől egészen a magyarországi rendszerváltozásig? Kérdések, amelyek körültekintő megválaszolásához jónéhány dolgot tisztázni kell a 20. századi Közép-Európa történelméből. Forráskiadványunkban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára dokumentumainak segítségével nyújtunk betekintést egy kivételesen gazdag életút történéseibe, Habsburg Ottó és a magyar, illetve osztrák államhatalom...

ANGOL FRANCIA HOLLAND HORVÁT JAPÁN MAGYAR NÉMET OLASZ PORTUGÁL SPANYOL

ANGOL MAGYAR NÉMET PORTUGÁL