Az 1971-es német változat után ötvenöt évvel, a Helikon Kiadó és Alapítványunk együttműködése nyomán immár magyarul is olvasható névadónk Damals begann unsere Zukunft (Amikor a jövőnk elkezdődött) című, történelmi-politikai esszékből álló kötete.
A hidegháború idején született írások több mint fél évszázad távlatából vizsgálják a kora újkor óta formálódó dunai monarchia felbomlásának okait és Európa 20. századi sorsfordulóit. Az esszék ma is időszerű kérdéseit székhelyünkön, beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatón jártuk körül.
Prőhle Gergely igazgató bevezetőjében névadónk könyvét A. Wess Mitchell ugyancsak nemrég, a Helikon Kiadónál megjelent A Habsburg Birodalom nagystratégiája című művével állította párhuzamba. Úgy vélte, mindkettőben a közéleti tapasztalat történeti látásmóddal párosul. M. Nagy Miklós, a Helikon vezetője a szerző politikai publicistától szokatlanul kiforrott stílusát méltatta, és néhány vitára késztető megállapítását is kiemelte. A kötet utószavát jegyző Michael Gehler történészprofesszor, a Hildesheimi Egyetem Történettudományi Intézetének igazgatója Ottó holisztikus történelemszemléletét hangsúlyozta, amely a kedvező fejlemények mellett a kockázatokat és az alternatívákat is számításba vette.
A kerekasztal-beszélgetéshez Hiller István történész, korábbi kulturális és oktatási miniszter is csatlakozott. Elsőként a birodalmi gondolat és az univerzális monarchia eszméjének összeütközésével foglalkoztak. Habsburg Ottó értelmezésében az 1866-os königgrätzi csata fordulópontot jelentett: a középkori, teokratikus alapokon nyugvó – a Habsburgok által akkor már fél évezrede csiszolgatott – Reichsidee ekkor maradt alul a szűklátókörű nacionalizmussal szemben. A vereség hosszú távú hatásait Ottó az első világháborúig, az azt lezáró, általa elégtelennek és igazságtalannak tartott békeszerződéseken át a második világháborúig, majd a 20. század második felét meghatározó jaltai világrendig követte nyomon.
A megosztott földrész nemzetei számára a szerző 1971-ben az egyesült Európa eszméjét látta az egyetlen kiútnak. Szóba kerültek továbbá a kötetben megidézett államférfiak és gondolkodók – Richard Coudenhove-Kalergi, Robert Schuman, Konrad Adenauer, Charles de Gaulle, Bruno Leoni és Salvador de Madariaga – elképzelései is egy erős, egységes, önazonos kontinensről. A résztvevők arra is kitértek, mennyiben ismerhetők fel a korabeli problémák napjaink kihívásaiban: a nagyhatalmi érdekek diktálta geopolitikai környezetben, Európa gazdasági versenyképességének kérdésében és a kontinens önálló védelmének hiányában.
Az eseményen Dömötör Máté Carl Maria von Weber és Franz Schubert alkalomhoz illő zongoradarabjait játszotta.
