Habsburg Ottó 110


Habsburg Ottó 110 – Véget ért közel három hónapos rendezvénysorozatunk

A Habsburg Ottó Alapítvány 2022 őszén rendezvénysorozattal emlékezett meg névadója születésének 110. évfordulójáról. Sokszínű programjainkat úgy állítottuk össze, hogy azok a közvélemény különféle érdeklődésű csoportjai számára is kínáljanak érdekességeket, idehaza és külföldön egyaránt.

Habsburg Ottó 110 – Véget ért közel három hónapos rendezvénysorozatunk

A Habsburg Ottó Alapítvány 2022 őszén rendezvénysorozattal emlékezett meg névadója születésének 110. évfordulójáról. Sokszínű programjainkat úgy állítottuk össze, hogy azok a közvélemény különféle érdeklődésű csoportjai számára is kínáljanak érdekességeket, idehaza és külföldön egyaránt.

Nyitó eseményünket a Várkert Bazárban rendeztük: a Palotából Parlamentbe – 110 éve született Habsburg Ottó című fotókiállítást – amely a Habsburg-dinasztia utolsó trónörökösének életét és pályafutását mutatta be két hónapon át a Budai Várpalota keletre néző kertjében – Martyn Rady, neves brit történész, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora, a magyar nyelven is nagy sikert aratott A Habsburgok. A világ urai című monográfia szerzője vezette be.

Ugyancsak az érdeklődők széles nyilvánosságának szántuk a Rubicon Intézettel közös estünket október 20-án. Ez alkalommal Prőhle Gergely, Alapítványunk igazgatója és Fejérdy Gergely tudományos igazgatóhelyettes a Rubicon Intézet tudományos munkatársának, Péterfi Gábor kérdéseire válaszolva szólt az utolsó magyar trónörökös munkásságáról, történelmi jelentőségéről és eszmei hatásáról. Együttműködésünkkel a folyóirat 2023-ban egy Habsburg Ottóról szóló tematikus szám megjelentetését tervezi.

Alapítványunk mindent megtett azért, hogy a kontinens számos városában, véleményformáló központjában méltó formában idézze meg névadónk szellemi-politikai örökségét. Ennek jegyében mutattuk be az Életút és örökség című kiállításunkat

a zágrábi Liszt Intézet Magyar Kulturális Központban, Gordan Grlić Radmannak, a horvát kormány kül- és európai ügyekért felelős miniszterének köszöntőjével;

Firenzében, a European University Institute-ban, ahol a kapcsolódó konferencián előadást tartott Renaud Dehousse professzor, az Európai Egyetemi Intézet elnöke, Aline Sierp, a Maastrichti Egyetem oktatója, Alain Lamassoure, korábbi francia Európa-ügyi miniszter, Győri Enikő és Navracsics Tibor;

Brüsszelben, az Európai Parlament épületének legtöbbet látogatott csarnokában, a Hanns-Seidel-Stiftung képviseletével együttműködve. Az eseményen beszédet mondott Markus Ferber, a CSU alapítványának elnöke, François-Xavier Bellamy, francia republikánus képviselő és Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője;

a párizsi Európa Házban, Alain Lamassoure, Jean-Louis Bourlanges, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, egykori európai parlamenti képviselő, valamint Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete, az egykori trónörökös fia közreműködésével;

a Münchenben, a Hanns Seidel Alapítvány központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen, Theo Waigel, korábbi szövetségi pénzügyminiszter és Schaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője expozéjával;

a bécsi magyar nagykövetségen, ahol Nagy Andor nagykövet mellett többek között Wolfgang Schüssel, korábbi osztrák szövetségi kancellár, Hortobágyi Cirill OSB, pannonhalmi főapát és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szólt a nagyszámú közönséghez.

A Magyar Országgyűlés tagjainak részvételével imareggeli keretében emlékeztek meg a magyar ügyekért európai parlamenti képviselőként kiálló Habsburg Ottóról, akire a jelenben is a hiteles keresztény politizálás példaképeként tekinthetünk.

Lónyay Elemér és a Habsburgok kötődése révén jutott el kiállításunk Bodrogolasziba. A településen Rudolf trónörökös özvegyének későbbi férje, a koronához hű Aranygyapjas rendi lovagnak, a két háború közötti korszak egyik leghűségesebb legitimistájának emlékét idéztük fel.

A kereszténység helyzete Európában címen meghirdetett konferencia célja az európai kereszténység jelenlegi helyzetének megértése, az eltérő felekezeti és nemzeti kontextusok számbavétele, továbbá az európai egyházak jövőbeli kilátásainak elemzése volt. A minél teljesebb kép felvázolása érdekében nem csupán a friss empirikus eredmények bemutatására törekedtünk, hanem igyekeztünk a különböző keresztény felekezetek képviselőinek is lehetőséget biztosítani arra, hogy saját kutatásaik, tapasztalataik alapján mutathassák be azokat a sajátos szempontokat, amelyek elengedhetetlenek a jelenlegi helyzet megértéséhez, és azokat a stratégiákat, amelyek a fentebb említett folyamatok ellenében hathatnak. A tanácskozást társadalomtudományi elemzés és az egyházi stratégiák mellett politikusi reflexiók is kiegészítették. Úgy éreztük, az egyházak helyzetéről és a kereszténység európai szerepéről szóló jövőbe mutató gondolkodás különösen időszerű most, amikor számos európai országban kerül sor a lakosság vallási és felekezeti megoszlását (is) felmérni hivatott népszámlálásokra.

Habsburg Ottó születésnapja előtt Alapítványunk konferenciával és díszvacsorával tisztelgett. A Konzervatív elmék című rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor, a 20. és 21. század egyetemes történetét döntő mértékben befolyásoló szellemi irányzat amerikai prominens személyiségeinek – Edwin J. Feulnernek, a The Heritage Foundation alapítójának és egykori vezetőjének, Jeffrey O. Nelsonnak, a Russell Kirk Center for Cultural Renewal, valamint Andrew Brembergnek,  A Kommunizmus Áldozatainak Emlékére létrehozott alapítvány elnökének, az Egyesült Államok volt diplomatájának – közreműködésével. A történelmi kontextust Magyarics Tamás történész, a rendszerváltás óta eltelt három évtized geopolitikai összefüggéseit Csák János, Jeszenszky Géza, Szemerkényi Réka és Mártonffy Balázs vázolták fel. Az egykori trónörökös cselekedeteinek etikai fundamentumáról szólva Feulner emlékeztetett: a transzcendensre nyitott ember méltóságának és egyediségének elfogadása Habsburg Ottó katolikus hitéből származott. Rómához való hűsége és bizalma tette őt „mélyen humánussá, teljes mértékben kereszténnyé és idegesítően optimistává”.

Emlékévünk Gödöllőn zárult. November végén a Királyi Kastélyban nyitottuk meg a Madeirai Regionális Levéltár és Könyvtár tárlatát, és rendeztük meg kettős könyvbemutatónkat, amelyekkel Boldog IV. Károly életének utolsó éveit idéztük fel. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárral közösen megjelentetett Jó szándék és balsors című kötetünk az utolsó osztrák császár és magyar király alakját állítja történetírói vizsgálódás fókuszába, míg a Száműzöttként Madeirán a személyes emlékezet dokumentumait segítségül híva rajzolja meg a családapa, férj és – elhatalmasodó betegsége idején – az élettől búcsúzó ember portréját. Példája fia, Habsburg Ottó számára életre szóló élményt jelentett. Apja emléke tőle örökölt eszméiben – és íróasztalán őrzött arcképe révén is – mindvégig vele maradt.

 

Köszönjük a részvételt mindenkinek!